szervezetfejleszt

szia blog!

elmesélem neked, mi történt velünk az elmúlt hosszú időben, amíg nem találkoztunk. lezárult az összes kutatás, megvannak a végeredmények, valamikor megyünk még az AKGba előadni, és azzal tényleg lezártnak lehet tekinteni a dolgokat.

kimondottan jó volt ezzel a csapattal dolgozni, mindenki keményen (vagy legalábbis félkeményen) dolgozott, hatással voltunk egymásra, baszogattuk egymást, illetve konstruktív kritikával éltünk. meg volt mondva, ha valaki keveset dolgozik, és meg volt köszönve a sok munka. ezek jók voltak.

a csapatfőnökasszony nagyon jól kézbentartotta a dolgokat, szervezett, tervezett, minden találkozónk/interjúnk/fókuszcsoportunk le volt beszélve, a munka ütemezve volt. ezt a részét élveztem a tárgynak

amik miatt viszont egyelőre csalódás a mellékszakirány, azok a következők: írtam már korábban is, de nekem a nagyon erős kezdés után látványos visszaesést mutatott az órák színvonala. egyszeűen nem élveztem az órákat, azokat a dolgokat, amikről szó volt, nem gondolom, hogy sikerült szemléletet elsajátítani, vagy hogy mélyebben érdekelne más is az elhangzottakból. nem érzem úgy, hogy a tantárgy fogalmai miatt idegenedtem volna el ettől a szakterülettől, a tálalás nem volt az igazi. világos, hogy egy alapozó tantárgy sok lexikális ismeret átadását követeli meg, de ki van zárva, hogy nem léteznek olyan tanítási módszerek, amelyek (ha minden igaz átszövik a következő 3 félévet) izgalmasabbá tennék az órákat.

ami megkoronázta az egészet, az az utolsó óra volt. tévedés ne essék, Ciril atyát előadása érdekes és izgalmas volt, meglepően sok általunk frissen tanult fogalmat használt, azt a részét élveztem. más hiányzott:

szerintem helyet kellett volna kapnia valamilyen visszajelzésnek. egy olyan fórumnak, ahol mi elmondhatjuk, hogy milyen problémáink voltak a tárggyal, az okatatással, az okatatókkal, és ők helyben tudnak rá reagálni. vagy mondjuk, hogy ők mondjanak vélményt rólunk (igaz, kevéssé volt participatív az okatatás, kevesebb benyomásuk van rólunk).

a csalódottság magyarázza, hogy csak ennyi post született, ha az utolsó alkalommal lett volna beszélgetés, akkor ezt valószínűleg nem írom meg, de úgy érzem fontos, hogy legalább így vissazjelzést nyújtsak.

várom az eredményeket,

z

ahogy korábban gondoltam

a székhelyünk a csarnok melletti Tandem nevű vendéglátóipari egység lett, ugyanis itt minden van, mi szem szájnak ingere:

• mindenkinek elérhető közelségben van
• van wifi és van konnektor is, ami fontos, hogyha laptopon dolgozunk
• van sör barátiáron, illetve nagyon finom sör megfelelő áron
• van melegszendvics
• és van nógrádi ropogós, amely a legfinomabb ropi, ami magyarországon kapható.
• és a munka jólvégeztével meg tudunk innni egy kis unicumot, ami finom ellazítja a giondolkodásban megfeszült agytekervényeket.

tehát a hely teljesen ideális, itt folyik a munka.

z

túl vagyunk az első prezin.

nyilván volt belőle feszülés az elején, hogy mit fogunk mondani, ki melyik részt, illetve, hogy ki írja meg a prezit, de minden akadályt leküzdöttünk, és azt hiszem egészen jól sikerült,. így, hogy mi jöttünk a szünet után kényelmes volt, mert a csoportnak, még a saját időnkön kívül be tudtuk mutatni azt az akg-s kisfilmet, amit ők csináltak magukról.

figyeltem arra, hogy lassítsak a beszédemen, em tudom mennyire sikerült, viszon mi magunkat a többiekhez képest jónak értékeljük, remélem így vélekedik erről majd a zsűri is.

ami érdekes volt, hogy egyrészt nem nagyon akartuk elpróbálni, de aztán utólag kiderült, hogy nem ártott a dolog, másrészt amennyire nagyhangúak a csajok, annyire félénkek akkor, amikor vállalni kell, nekem kellett természetesen azt elmondani, ami az egésznek a lényege volt, a hálóábrák elemzését. azzal elég sokat szenvedtem egyébként technikailag, de úgy gondolom, hogy szépre és érthetőre sikeredtek.

még ha más nem is így ítéli meg, szerintem egy vállveregetést megérdemlünk.

z

hello világ!

a legutóbbi bejegyzésem estéjén gyűt össze a csipetcsapat adatbevitelre, érdekes dolgoknak lehettünk szem és fültanúi. az első kérdés ugye a munkaszervezés: milyen rendszerben és ki vigye be az adatokat. nyilván senki nem akart kimaradni a munkából, nem akart potyautassá válni, ilyenkor még a a csoport kialakulásának folymata megy (forming, illetve egy ki8csi storming). minenki szép képet akar kialakítani magáról, de elindul a harc a csoport irányításáért: ki mondja meg a metodikát, hogy mi legyen a munka menete. végül konszenzusos megoldás mellett maradtunk, ami nem csak a csoport igényait elégítette ki, hanem hatékony munka feltételeit is.

a jókedvehez nyilván hozzájárult a néhány elfogyasztott fröccs is, valószínűleg nem lesz gond ezzel a csapattal dolgozni - és inni sem.

ami kimondottan jó volt, hogy a cigiszünetekben érdekes és mélyre menő beszélgetéseket folytattunk, azt hiszem mindegyikőnk tud kapcsolódni a másikhoz, azonos attitűdünk egy csomó dolog felé, ugyanakkor tudunk vitatkozni egymással.

az estét némi pizza és unicum zárta. élveztem, jó lesz ezzel a csapattal együtt dolgozni.

hello világ!

régen jártam már erre, hajlamos vagyok megfeledkezni a dologról, nem is tudom miért. vagy de, talán tudom. nem érzem, hogy milyen személyes tapasztalatokat szűrhetnék le az utóbbi órákból, egy tudományterület elméletei alapozását kapjuk meg, amivel kapcsolódni tudok a dologhoz, az órán el is hangzik. (itt jegyzem meg, hogy hiányolom a különleges órákat: amennyire az első két órát élveztem, annyira nem köt le a tárgy azóta...)

a projekt elindult, jól halad, ma este óriási adatbevitel parti lesz. előzmények:

kitaláltuk, hogy az AKG-t keressük meg, ők úgyis közgazdasági, meg úgyis alternatív, biztos vevők lesznek az ilyesmire: és tényleg. múlt hét hétfőn mentek ki a többiek a megbeszélésre (nekem sajnos nem ált módomban), egyből oda is adták a kérdőíveket, szerdán mehettünk a kitöltöttekért. egyelőre csak átfutottam őket, nagyjából 55 darab van, de nem problémamentes az összes.

három csoporttal töltettük ki: tanárok, végzősök és másodévesek. arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyiben különbözik a diákok és a dolgozók szervezeti kultúráról kialakult képe, valamint hogy a gimnázium elvégzése alatt hogyan változik meg ugyanez. először elsősökkel akartuk kitöltetni, de aztán rájöttünk, hogy ők valószínűleg keveset éreznek még ebből a dologból, ezért döntöttünk olyanok mellett, akik már egy évet eltöltöttek a szervezetben.

később még jelentkezem!

z

nagyjából egy brainstrom eredményeit lehet majd itt alant olvasni, néhány dolog eszembe jutott az első két órán történtekkel kapcsolatban, ezeket osztom meg most veletek.

kellemes meglepetés volt a nemek arányának ilyen alakulása, ugyanakkor az első óra bemutatkozós, flipchartra irogatós részén érdekes felfedezést tettem: amikor be kellett mutatni az eredményeket, minden csoportból megszólalt a fiú. ahol egy ember volt ott is, ahol többen voltak fiúk, ott többen szerepeltek (még ha nem is mindenki). felolvastak, flipchartot fogtak, magyaráztak, mindenesetre megjelentek a nagyközönség előtt.

miért exponálták magukat a fiúk? vezető szerepet kaptak, szereztek maguknak? milyen lehet egy olyan csoportban a csoportdinamika(?vajon ez a helyes szó?) ahol csak egyneműek vannak? hogyan alaulnak a szerepek a vegyes csoportokban? mennyire meghatározó a személyiség, és mennyire meghatározó az ember neme? vagy melyik hat melyikre jobban?

a következő érdekes dolog volt, hogy a bemutatkozáskor mindenki (nyilván mi is) elmondtuk, hogy mennyire jó lenne, ha itt valamilyen közösség kialakulna. nekem úgy tűnt, hogy mindenkinek nagyon fontos, hogy itt végre találjon magának valami társaságot, (sarkítok), mindenki végre tartozni akar valahova. mintha a hoszonnéhányéves negyed- ötödéves egyetemista nem találta volna meg a társaságát az egyetemen. nekem nyilván könnyebb, van két diákszervezetem, meg a régi barátaim is. mondjuk a végzett szervezetfejlesztéses öcsis barátosném elmesélte, h szerinte a mellékszakirány is egy diákszervezet, és imádta a csapatot. lehet, h itt is lesz közösség, de hogy mindenki ennyire görcsösen kapaszkodjaon ebbe a lehetőségba, az furcsa.

a harmadik feltűnő dolog az volt, hogy mennyire sok inputot vártatok/vártok tőlünk az órára nézve. kb ez töltötte ki az első óra felét, és nekm a második órán a mipörgetfel/milassítle játék is nagyon ennek tűnt. alapvetően nehéz kérdés, mert nem találkoztunk még ezzel a szakterülettel és az ilyen oktatási formával sem, így nem tudom, h milyen elvárásaim lehetnek. a következő félévben a következő tárgynál már biztos konkrétabb leszek. mindenesetre sokmindent elmondtunk, még ha nagyrészük közhely is volt, remélem kezdetek vele valamit, és tényleg személyre szabjátok a csoportnak az órákat.

zárom soraim,

z

hello világ!

első post, olyen próbaféle. lesz itt még izgalmasabb agymenés is.

eszkis